szombat, április 03, 2010

Féléve,

amikor ideköltöztünk, gyorsan megszoktuk az állandó harangot, én nagyon szeretem is a hangját. A varrógép mellől pont látom a templomtornyot az órával, ami minden 15 percben jelzi az idő múlását. Negyedkor egyet, félkor kettőt, háromnegyedkor hármat, egészkor négyet kongat és utána egészkor még az órák számát is. A mise idejét hosszan jelzi. Szóval nagyon szeretem a hangját és most, hogy "a harangok Rómába mentek", elképesztő csend volt, amit a templomi csengők helyett időnként a kereplő hangja tört meg, azzal jártak körbe a faluban.
Ma este jó érzés volt újra hallani a harangszót, most, este tízkor ment el a körmenet a házunk előtt nagyon szép énekszóval, rengeteg gyertyával, a falu lélekszámához képest sok emberrel. Ahogy befejeztem ezt a pár sort, látom az ablakból a gyertyákat a sötétben, ahogy az erdő előtt megy vissza a körmenet a templomhoz, meg magasban a szélfújta zászlókat. Mindig újra megállapítom, hogy nagyon szép helyen lakunk. Na már be is értek a templomba, hallom a hosszú, szép harangszót:).



A lányokkal ma tojást festettünk, délután elmentek biciklivel kutyát sétáltatni, pitypangot szedni a teknősöknek és füvet a fészekhez holnap reggelre. Az erdőből hoztak kicsi leveleket, apró virágokat is, azokat rátettük a tojásokra, egy harisnyával rászorítottuk, beletettük a hagymahéjakat egy lábasba (a festővízhez már hetek óta gyűjtjük a hagymahéjat, vöröset is, lilát is). A hagymahéjakra rátettük a "kötözött" tojásokat, ráöntöttünk annyi vizet, hogy éppen ellepje, adtunk hozzá egy kislkanál sót és egy kiskanál paprikát.
Forrás után kb 10 perccel lezártuk és hagytuk kihűlni a tojásokat a vízben. Amikor kihűltek, egy pici (kókusz)zsírral kentük be, hogy szép fényesek legyenek.




Nincsenek megjegyzések: