szerda, július 29, 2009

Mostanában semmire nincs időm, amire szeretnék, mert valahogy nagyon gyorsan élünk, a postaládám is tele van levelekkel meg persze minden másban is el vagyok maradva...
Nem írtam még, hogy elköltözünk. A lakásból is, Bécsből is, persze nem messzire, csak az első, 3000 lélekszámú kis faluba, a Bécsi erdők gyöngyszemének becézett Kaltenleutgebenbe, ahol nagyon klassz túrázási lehetőségek vannak, a házhoz közeli játszótéren egy kis hegyi forrás csörgedezik hihetetlenül hideg, finom vízzel, szóval mesébeillő a környék, az iskola mindössze 8 km-re van, ami nem vészes távolság és udvarunk ugyan szinte nem lesz (össz-vissz 60 nm, amit jelenleg aszfalt takar), de legalább lesz konyhánk (nem úgy, mint itt, ahol a konyha abból áll, hogy az előszobában van egy sütő meg egy mosogató) és jóval több terünk a házban. Na azért nem hatalmas (25 nm-rel nagyobb, mint ez), a csajok ott is négyen laknak majd egy szobában, de pont elég. lesz egy külön icipici varró- / dolgozószoba (csak lesz, még egyelőre nincs teljesen készen, erősen felújításra szorul belülről).
A házat eredetileg -több, mint 100 évvel ezelőtt- postának építették, majd rendőrség lett belőle és amikor az néhány éve megszűnt, eladta az önkormányzat, akkor vált lakóházzá.

Remélem, mielőbb el tudunk innen menni, bár nem lesz egyszerű, még belegondolni is rossz magába a költözködésbe, viszont az azt követő időszakot már nagyon várjuk.
A főbérlő jól fogadta a tényt, hogy elmegyünk, bár mondta, hogy a gyerekei nagyon fogják sajnálni és a héten már sokan jöttek is megnézni a lakást (annak ellenére, hogy a felmondási határidő szerint csak okt. 1-től kell költöznünk).
Az alsó szomszéd először le akart beszélni a költözésről, majd vett hírdető újságot, hogy keressen két nagy lakást közös kertrésszel, mert ők is költöznének:).
Szőregen a házat sajnáltam nagyon otthagyni itt pedig a szomszédokat...

4 megjegyzés:

Réka írta...

Ági!
Sok erőt a költözéshez! Mi egy hónapja költöztünk és kb egy hónap múlva újra költözni fogunk. Nem egyszerű! Nem csak a pakolás - bár Neked ott lesznek a nagyok segíteni (és a kicsik is... ;)) - hanem lelkileg is.
Az új helyetek viszont tényleg mesébe illő a leírás alapján!!! :)

Réka

nyagi írta...

Réka,
köszönöm:)) rám fér egy kis erő! Igen, lelkileg is nehéz lesz, a lakáshoz nem nagyon, de minden máshoz erős érzelmi szálak fűznek.
Aztán persze kicsit stresszes is, hogy oldjuk meg a közlekedést hatan egy autóval egy faluból de elég a mának a maga baja;)

gyöngyi írta...

Ágikám, én örülök a friss levegnek meg az új kalandoknak, amik Rátok várnak az új helyen!
Fotót KÖTELEZŐ a blogra feltenni, befor és after állapot -az otthonteremtést tessék szépen dokumentálni, a gyerekeknek (főleg a kissebbeknek) ez nagyon érdekes lesz évek múlva!
Ne félj a változástól, amit eddig végigcsináltatok az nagy menet volt ehhez a változáshoz képest -szerintem- és biztosan megedződtetek! :D
A pajtásokkal szülőkkel meg lehet szervezni a találkozót, legfeljebb gyakrabban lesz pizsama-buli nálatok!
Szorítok Nektek nagyon!
Láttam hogy hívtál, de elég már elég későn :-/
A többit majd priviben (de csak röviden, mert tudom h nincs sok időd!)!
Ja! Én még emlékszem egy házfelújításra ahol gyakorlatilag a romokon aludtunk egy 3 és egy 5 éves gyerekkel, Észak Franciao.-ban, az erdőben egy házban -egyik legszebb emlékem, ahogy agyerekekkel KÖZÖSEN burkoljuk a fürdőszobát! :D
Puszi!
Foltán Gyöngyi

antalandi írta...

Szia Ági!
Olvasom a jó hírt. friss levegő, vidék, és még milyen szép. A költözésen meg hamar túllesztek. puszi az egyész családnak: Andi