hétfő, június 29, 2009

Nagyon érdekes a kisbabák mozgásfejlődése. Az első gyereknél minden egyes állomás nagy boldogsággal, büszkeséggel (?) töltött el minket, most pedig már kicsit keserédes az öröm, mert látom benne azt is, hogy nem lesz több picibabánk, persze, ez nem szomorú, hiszen cserébe itt egy édes kis kúszó-mászó vidám manócska, aki hamarosan nem mászni, hanem szaladni fog a nővérei után... Félre ne értse senki, egyáltalán nem szeretnék több gyereket, négy édes, egészséges kislánnyal tökéletesen boldog és elégedett vagyok, már össze is pakoltam minden babaruhát, mert többé nem lesz rá szükségünk és még csak a szívem sem fájt értük;). Lejjebb kellett tennünk a kiságyban a matracot, na ezt bánja egy kicsit a derekam, de cserébe Julika hangosan nevetgél, kiabál, édesen jön-megy a maga módján a szobában, ami igencsak szórakoztató.
Amióta néhány napja egyedül felül, Juli azóta szinte nem is hajlanó hasalni. gyorsan mászik, kúszik mindenhová, mindent alaposan megnéz és megrág, de csakis gyönyörűen ücsörögve. Két napja már térdel és mindenütt fel akar állni. Fürdés közben a kádban, az ágyaknál, bútoroknál, Pankában megkapaszkodva, vagyis csupa biztonságos környezetben, könnyű terepen (ahhoz képest meglehetősen alacsony hibaszázalékkal). Mondjuk, szerintem csinálhatná egy kicsit ráérősebben is, de nem vagyok rá túl sok hatással, rettentően elszánt.
Ezek a képek még a múlt héten készültek, de óránként tudnék ilyet fényképezni, mert így szokta felmérni mostanában a terepet. Azért teszem ide, mert most még érdekes, de pár nap múlva már talán nem lesz az és egyáltalán nem emlékszem, hogy a többiek is így "ácsorogtak" volna... Hogy hogy képes viszonylag hosszú időket így eltölteni, nem tudom, mindenesetre nem úgy néz ki, mint akinek ez nehezére esne, sőt. Közben elégedetten berreg és ha elfárad, csak lehuppan az egyik oldalára. A képen éppen kibicel, a többiek memóriajátékát figyeli (egyelőre csak figyeli, aztán majd gondolom, hamarosan bele is fog avatkozni....)

4 megjegyzés:

irisz írta...

nagyon helyes ez a póz, jógában a hegy-tartás valami hasonló és nem ilyen lazán csinájuk meg :)))

kat írta...

nagyon édes!:)

Marton-Horváth Kriszti írta...

Abszolút átélem, amiről írsz! Én is folyton megllítanám az időt, hiszen négynél több gyerkőcöt nem vállalok, ugyanakkor imádom látni ahogy nőnek a csajszik és folyton valami újat produkálnak. Furcsa, amikor az ember tudja, nem lesz több ilyen...

Névtelen írta...

Csatlakozom a "nemlesztöbbbabám"-klubhoz. Annyira öröm azt is várni, hogy majd a két picim együtt játszik, vajon milyen kis lovagja lesz Bálint az ő húgocskájának, Sárim milyen utat választ majd nemsokára magának (jövőre nyolcadikos, istenem!) és én sem érzem azt, hogy fájna, hogy többé nem lesz már nagy pocak, szülés, cumisüveg mizéria, éjszakai ügyelet. Persze, lehet hogy ebből a cipőből jelenleg könnyen dumálok, hisz Aisa holnap lesz egyhónapos:-)

Ilyen fekvőtámaszokat az életemben sem tudtam végrehajtani, mint Juli, fantasztikus! Puszi:ancsa