szerda, május 20, 2009

Az elmúlt hat hónapnak rengeteg olyan pillanata van, amit soha nem szeretnék elfelejteni, bár voltak komoly megpróbáltatások is, elsősorban a januári tüdőgyulladás, és hogy magamról is írjak valami rosszat, a múlt héten életemben először találkoztam olyan problémával, hogy tejcsatorna-elzáródás, mellgyulladás... Ezenkívül küzdök két hónapja a hajhullással, tudom, hogy ez is a szoptatással van összefüggésben, mert a hatodik hónap csak szoptatás után az előző három alkalommal is így volt ez, de akkor is szörnyű, persze, lehet, hogy valami vitaminszedéssel kéne próbálkoznom, csak az nem olyan nagyon szimpatikus.

A gyümölcsös (vagyis "hozzátáplálási") kísérleteket egyelőre feladtam 3 nap után, a következő tapasztalatokkal:
1. nap: csupa boldogság az evés, Alival alig hittünk a szemüknek.
2. nap: az öröm korai volt, nem akkora a boldogság, mint amikor az újdonság varázsa is játszik.
3. nap: köszöni, elég volt, többet semmi ilyesmit nem kér, marad a tejnél. Mindezt olyan határozottan hozta a tudtomra, hogy egy időre elment a kedvem az edény-, kanál- és ruhakoszolástól, majd egy vagy két hét múlva újra próbálkozunk, pedig gondoltam, hogy most majd ennél a gyereknél nem várok vele túl sokat, hátha így könnyebben megy - nem volt igazam.
Azért is akartam már most elkezdeni a hozzátáplálást, mert Panka egyik nap hagyta, hogy Julinka nyalogassa az almáját (...) és ettől olyan nagyon boldognak tűnt, hogy ezen felbuzdulva másnap adtunk neki kanállal almát (ami közvetlenül azután még nagyon jó döntésnek tűnt).

Minden más, amiről írni tudnék, csakis a legnagyobb öröm volna a négy gyerekkel kapcsolatban, szeretem, hogy ennyien vannak, bár bevallom, néha jól esne a csend egy-egy órácskára, mert hihetetlenül el lehet fáradni a folyamatos zsivajtól, de persze, ha nem lenne hangzavar, akkor hiányozna nagyon:).

Juli forog minden irányban, a saját tengelye körül és hasról hátra, hátról hasra - így görög végig a szobában egészen addig, míg egy nagyobb lendülettől akkorát nem koppan a feje, ami szinte már nekünk is fáj:).
Kinőtte a fürdető vödröt és legnagyobb bánatomra úgy érzem, kinőtte a rugalmas kendőt is, egyre többet ficereg benne, tekeredik jobbra-balra (viszont tegnap délután lent az udvaron 4 órát aludt babakocsiban).
Most úgy gondolom, leginkább Szonjára hasonlít, talán ő volt ilyen kiskorában. A nővérei nagyon imádják, minden reggel mind a 4 gyerek itt van a nagy ágyban és nem győzik szeretgetni a legkisebbet.

Az elmúlt félév itthon leggyakrabban elhangzott mondatai:
"megfoghatom a Julit?" és "nézzétek, milyen édes!"
(azt hiszem, közvetlenül ezek után az jön a sorban, hogy "legyetek szívesek, pakoljatok össze a szobátokban")...

2 megjegyzés:

Anice kötős blogja írta...

Ha, hozzá szólhatok, azt mondanám ismerősek ezek a problémák. Még a tüdőgyuszi is, bár azt terhesség alatt kaptam el.

Most sűrű a hajam, a rendszeres testmozgást teszem felelőssé érte. A kisebbik 6 hónapos korában kezdtem minden maradék erőmet összeszedve fitneszre járni, heti 2-3 alkalommal.
Javuló vérkeringés lett az eredménye és a tejnek sem ártott.

nyagi írta...

köszönöm a tippet:) igen, a testmozgás hiányzik az életemből, sajnos, ami biztos nagyon rossz. Mondjuk, nem is értem, hogy neked erre hogy van energiád négy gyerek mellett:))))