csütörtök, április 02, 2009

Olyan jókat tudok derülni a gyerekeken, néha meg is jegyzem, amikor valami vicceset mondanak, de a nagyrészüket sajnos gyorsan elfelejtem. Kár értük.
Bori valamikor azt kérdezte, hogy az eredj vajon a gyere megfordítása-e, mint maga a jelentés:)

Panka feltalálta a "jövő a múltban" magyar nyelvi igeidőt:).
Játszott egy lóval és közben kommentálta (nekem?) hangosan a történéseket (mintha egy megtörtént esetet játszana újra): .... kerestük, kerestük a balett cipőket és amikor megtaláltuk, felhúztuk el fogtunk menni táncolni...
Ezenkívül szerinte a fa tetején fiók van és abban laknak a fiókák. (egyébként pedig ismeri és használja a fészek szót is, sőt a szárnyat is, de) a fiókban lakó kisfiókának az elrepülője sebesült meg, nem a szárnya, mert elrepeülni nem tud vele...

2 megjegyzés:

enikő írta...

Ezeken én is sokat derültem. :))

Nem, bűn lenne elveszni hagyni ezeket a zseniális beszólásokat. Mindenképpen jegyezd fel őket!

PS. Megtanutam körmöcskézni, most próbálgatja Anna is. :)

nyagi írta...

ennek örülök:))