kedd, február 03, 2009


Mielőtt Juli megszületett, rendelést nem vállaltam, de varrtam jópár manót a magam örömére és egy új oldalt nyitottam a honlapon nekik. Meglepő gyorsasággal hazataláltak mindannyian, én pedig örültem, hogy nem szorított határidő, nem kellett feltúrnom egy-egy anyagért a lakást, nem kellett hosszasan egyeztetnem a színekről, mintákról, hanem a manók súgtak, ők dolgoztak a színekkel, anyagokkal a kezem alá. Komolyan mondom, sokkal-sokkal gyorsabban ment a kézimunka, élveztem benne a hirtelen ötleteket, az új párosításokat. Azt hiszem, csak így kellene varrnom, ez a kulcsa a családi békének, mert ha érzem, hogy varnom kell, be kell fejeznem valamit időre és órák, napok mennek el azzal, hogy levélben egyezkedünk a színekről (ez gyakran valóban sok idő), akkor ideges vagyok, feszült, mert nem szeretek párhuzamosan kettőt varrni, egyszerre csak egy egyre tudok figyelni így csak várok és tudom, hogy már a következőt is varrni kellene... Amíg az egyik nincs kész, képtelen vagyok elkezdeni egy másiknak a fejét vagy bármit. Olyankor türelmetlen vagyok, fáradt és kiabálós. Persze most még a múlt évről rengeteg függő rendelésem van, nem tudom, hogy lehet ezt korrektül megoldani, így azokat még igyekszem (...) a megígért módon megvarrni, de utána már csak magamtól szeretném készíteni a babákat. Sajnos nem fair senkivel, aki régóta várja, hogy elkészítsem, amit kér, de csak így tudok varrni, másképp nem megy egyelőre. Nem is tudok órákat a gép előtt tölteni, így még egyesével is nagyon lassan születnek a manók, amikor időm, kedvem van, leülök a gép elé, de van, hogy erre napokig nem kerül sor.

Januárban varrtam egy moherhajú babát és három sipkás manót. Nem rendelésre, csak a varrás öröméért, most feltettem közülük két manót ide és útjukra engedem őket:). A harmadiknak (piros rugalózóban) még nincs nadrágja, de a napokban ő is elindulhat. Szóval, ismét szabad a vásár:)).

A babát pedig azért nem teszem fel, mert egyrészt még nincs teljesen készen (még kardigán kell neki, cipőcske és kötény), másrészt a lányok nagy bánatára máris "gazdára" lelt. Amikor befejeztem a haját és a kék kockás ruháját, kaptam egy levelet: valaki egy kékkockás vagy kékvirágos ruhás, moherhajú babát rendelt. Hihetetlen, nem? Postafordultával:) küldtem is neki a majdnem kész babáról a képet. Ami még nincs kész rajta, azt teljes mértékben rám bízta, mintha érezte volna, hogy én most pont ezt szeretném:). Szóval hála a nyugodt kis Julinak, amikor a 3 "nagy" játszik vagy alszik, én megint varrok. Gondolom, pontosan addig, amíg Juli el nem kezd kúszni-mászni, forgolódni, de addig még van egy kevéske idő:).

3 megjegyzés:

Eszti írta...

Én most találtalak meg. NAGYON tetszenek a manóbabáid- gyönyörűen megformáztad őket. Nem akarlak leterhelni a kérésemmel, de engem érdekelne 2 darab belőlük (azt láttam, hogy a mostaniak már elkeltek). Az nem számít, hogy mennyit kell rá várni, mert nem sietek. Ha megoldható, akkor kérlek írd meg az árukat.

Mindenképpen szeretném, ha tudnál nekünk készíteni. A színek és minden rád van bízva.

Az ok, amiért ilyen babát szeretnék, talán kicsit bizarr- azért leírom. Jelenleg négy kisfiam van, akiket Isten áldásainak tartunk és nekik nagyon örülünk. De néha úgy érzem, hogy a szívemben már van helye egy kis csajszinak is (régebben nem volt helye a szívemben), és néha környékez az érzés, hogy a következő gyerkőcünk lány lesz (tavaly ősz elején született a 4.fiunk, űgyhogy ez az egész nem holnap fog bekövetkezni.) Hát ennyi. Várom a válaszod. Remélem igen-t mondasz. De ha esetleg mégsem, azt is megértem.

nyagi írta...

Szia Eszti,
nem gyorsan örömmel varrok:)
ha írsz nekem az agnes-kukac-rongybabak-hu címre, akkor nem fogok majd elfelejteni szólni:). A manók ára egyébként a honlapon szereplő 6000 Ft.
Ági

materials írta...

jibabuwei
banama36
alianqiu44
dibai222
yilake77