csütörtök, május 29, 2008

Tegnap délután a gyerekek az udvaron játszottak, Bori felszaladt, a markában 4 db négylevelű és 1 db hatlevelű lóherével. Mondta, hogy gyorsan tegyem be valami mesekönyvbe, mert szerinte neki nagy szerencséje lesz! Lepréseltem, kisvártatva rohan föl Szonja is 1 db ötlevelű lóherével. Az övét nem lehetett ám akármilyen könyvbe tenni, a virágtündéresbe kellett, mégpedig a lóhere-tündérhez, amikor megvoltunk vele, megszólalt:
"Szerintem nem biztos, hogy igaz, hogy szerencsét hoz a négylevelű lóhere, mert Bori négyet talált, én egyet sem és mégis őt csípte meg a szúnyog, engem meg nem... Szerinted is lehet, hogy nem hoz szerencsét?!..."

hétfő, május 26, 2008

Régebben azt hittem, "meglepetés-babák" nincsenek, vagy csak nagyon ritkán, de velünk aztán biztos nem fordulhat elő... Amikor megtudtam, hogy rosszul gondolom, először is meglepődtem, aztán kicsit megijedtem, de rögtön utána már nagyon örültem is neki. Persze, terveztünk negyedik gyereket, én úgy kb két év múlva szerettem volna, bár nem voltak konkrét tervek, időpontok a fejünkben. Szerettem volna egy belátható, nyugalmas, biztos időszakot az életünkben (bár Ali szerint ennél ideálisabb időszak sosem lesz). Jövő ilyenkor talán éppen Franciaországba költözünk - legalábbis most így néz ki, nem tudom, 4 gyerekkel mennyire könnyű albérletet találni, költözködni egyik országból a másikba, persze talán hárommal sem könnyebb.
Ahogy belegondoltunk, gyorsan rájöttünk, hogy a legjobbkor érkezik, így még csak két és fél év lesz Panka és a kistestvére között, ami ideálisnak tűnik. Borika egyébként már nagyon régóta mondogatja, hogy még legalább egy kistestvért szeretne (azt hiszem, több nem lesz:)...
Örülök, hogy vége van az első 3 nehéz hónapnak és örülök, hogy megint lesz egy kisbaba a családunkban, ha minden jól megy, november legvégén.
A hétvégén Szegeden voltunk, rengeteg élménnyel, fáradtan jöttünk haza tegnap késő délután, amikor különleges utazási élményben volt részünk: ilyet még egy autóval sem éltünk át. Győr után valamivel szólt az autó, hogy fogyóban a dízel és kb még 100 km-t tud menni a meglévő üzemanyaggal. Ez rendben, már Szegeden is tudtuk, hogy előbb-utóbb majd meg kell állnunk tankolni, de 100 km az még nem kevés... max. 50 km múlva (talán annyi sem volt) úgy gondolta, hogy tévedett, mert kiürült a tank, hatalmas betűkkel villogott a műszerfalon, hogy ő most bizony le fog állni az autópálya közepén. Lementünk a leállósávba, az autó szépen elcsendesedett és megállt. Ali kiszállt kitenni a háromszöget, próbálta hívni az autóklubbot, én pedig teljes elkeseredésemben csak arra az óriásplakátra tudtam gondolni, amit tavaly nyáron sokszor láttam az autópálya szélén: "a leállósávban állni veszélyes" és láttam magam előtt azt a két autót, amiket ott törtek össze. Az autóklubban persze nem vették fel, minek, úgyse fontos ügyekben szokták őket vasárnap este 7-kor keresni, de akkor nagy szerencsénkre megláttuk, hogy épp egy autómentő megy el mellettünk, Ali leintette, a benne ülő autószerelő nagyon készséges volt, közölte, hogy benzint még tudna adni, de az utolsó adag dízelt éppen 3 perce adta oda egy sorstársunknak. Aztán megnyugtatott, hogy egyáltalán nem vagyunk egyedül, naponta kb. 60 liter üzemanyagot szokott kiosztani! Viszonylag közel volt egy pihenőhely, oda elhúzott minket, hogy megbeszéljük, mit tehet értünk. Ott sajnos benzinkút nem volt. Abban állapodtunk meg, hogy elvisz a következő benzinkúthoz (Mosoni pihenő), ez volt a mi nagy utazási élményünk, mert egy drótkötéllel felhúzta az autónkat az övére, így mi jó magasról láthattuk a világot és kényelmesen vitettük magunkat, beállt velünk a kútra és úgy, a magasban megtankoltunk, majd legurultunk a kocsijáról és akkor nem indult az autó, persze, az már csak annyi volt, hogy nagyon levegős lett, az autószerelő megoldotta. Igazából nagy mázlink volt, mert ennél gyorsabban nem sikerült volna soha orvosolnunk a bajt. A legjobb az volt, amikor " elindult" az autónk az autómentő tetejére, és mi úgy éreztünk, mintha épp felállna, olyan természetellenes szögben állt. Hát, azt hiszem, ebből az élményből ennyi pont jó volt egy életre, remélem, nem lesz ismétlés. Még Magyarországon láttunk ezután két sorstársat, amint az autójuk megadja magát a leállósávban, hát sosem gondoltam, hogy ez gyakran előfordul, persze, a megmentőnket már hívták is telefonon, amíg velünk foglalkozott. Azt, hogy ő épp miért járt arra, nem tudom, de mostantól figyelni fogom, hogy gyakran járnak-e autómentők az autópályán.

kedd, május 20, 2008

Egy igazi Waldkind esőben is szereti az erdőt. Általában. Ma reggel szakadt az eső, pedig minden kedden az ovisok is, iskolások is (egymástól függetlenül) erdőbe mennek túrázni. Nem gondoltam, hogy ma lesz belőle valami, de azért teljes túlélőfelszerelésben mentek el reggel itthonról. A hátizsakban meleg mézes teát vittek termoszban, szóval igazán felkészültünk arra, amit mi, szülők el sem hittünk, hogy esőben is túrázni fognak.
Ali elvitte Szonját az erdőhöz (Boriék az iskolától indulnak), ahol esernyővel a kezében azt mondta az óvónéni, hogy ha ennyire esik, legfeljebb csak egy kisebb kört mennek... Na ezen jót nevettünk és biztosak voltunk benne, hogy az iskolások nem mennek sehová. Délben, amikor mentem Boriért, szegényke átfagyva, vizesen (szó szerint: vizes volt rajta a bugyi, zokni, minden, nem is értem, hogy lehetett esőkabátban és gumicsizmában!) jött (még mindig esőben) az autóhoz. Ők is kisebb kört mentek, aztán visszasétáltak az iskolába, ahol az osztálytanító forró mézes teát főzött nekik, hogy átmelegedjenek.
Borikának elege lett, többet esőben nem akar erdőbe menni. Lehet, hogy az a baj, hogy neki nincs esőnadrágja, mert Szonja (akinek van), nem lett vizes és nagyon élvezte, rengeteg gilisztát és csigát láttak, lehetett gázolni a sárban és a pocsolyákban.
Én örülök neki, hogy az óvónő és az osztálytanító nem futamodnak meg az esőtől, jó, hogy tőlük tanulnak a gyerekek... Persze, nem bántam volna, ha száraz alsóruhákban jön haza a gyerekem, de szerencsére nem cukorból van:)

hétfő, május 19, 2008

Szombaton reggel elmentük az állatkertbe, a kispanda elképesztően édes, ahogy esetlenül bukdácsol a mamája mögött, persze a még kisebb jegesmedve kölykök is lenyűgözték a csajokat...
Ebéd után én is lefeküdtem Pankával, amikor felébredtem, ez a rajz várt az ágyam mellett:)
Vasárnap Szonja volt a túravezetőnk, megnéztük, merre szoktak sétálni keddenként az erdőben az ovival (az az igazság, hogy nem is mentük végig az egész kört, mert szörnyű felhők jöttek - kb azóta folyamatosan esik). Édes volt, mert nagyon büszke volt rá, hogy ismer minden fát, bokrot. Jövő hétvégén Boriék erdei útvonalát nézzük meg, akkor talán Bori is lelkesebben indul a kirándulásra, mert mostanában sajnos néha elég nehéz vele közös nevezőre jutni. Vannak napok, amikor semmi nem elég jó, amit mi kitalálunk... hát mi lesz itt 5-10 év múlva, amikor folyamatosan lesz legalább egy kamaszlányunk? jajaj. Persze, én is nagyon türelmetlen vagyok, tegnap hallottam, hogy báboznak a babáknak és a "darabban" az anyuka kiabált a kislánnyal, mert nem csinálta meg, amit kellet volna (talán nem pakolt össze a szobában:). Azt hiszem, lehetett valami valóságalapja is. sajnos.

csütörtök, május 15, 2008

Ma iskola után hazahoztuk Bori egyik barátnőjét. Azon is mindig csodálkozom, milyen jól beszélgetnek a gyerekeink az osztrák gyerekekkel (szomszédokkal), de ma délben igazán meglepődtem! Ebéd után házi feladatot csináltak a lányok, Anna szólt, hogy talán valakit fel kellene hívni, megkérdezni, mi a feladat, mert ő nem érti, nem emlékszik jól. Erre Bori tökéletesen, folyékonyan elmagyarázta neki a házi feladatot és többször elmondta azt is, hogy nem kell senkit felhívni, mert ő biztosan tudja, hogy jól értette és kész.
Le voltam nyűgözve attól, hogy érvel, németül, de leginkább attól, hogy mennyire határozott, hiszen olyan sokszor olyan sokmindenben bizonytalankodik (aki ismeri Borit, tudja, miről beszélek). Amióta iskolás, sokkal határozottabb, persze, tudom, nagyobb is, de szerintem akkor is sokat számít, hogy megtanulta, hogy (legalábbis) délelőttönként csak magára számíthat, mert ha nem elég hangos és határozott, nem figyelnek oda, esetleg nem is értik meg. Megtanulta, hogy el kell tudnia mondania, mit akar és ez nagyon jó. Természetesen soha nem fogjuk megtudni, hogy vajon más iskola is ilyen pozítív irányba vitte volna, vagy ott több frusztráció érte volna a megfelelni-akarás miatt, de én ezt akkor is (elsősorban sajátmagának, másodsorban) az iskolának, az osztálytanítónak, az osztálynak tudom be és nagyon elégedett vagyok vele.

szerda, május 14, 2008

Ausztriában május második vasárnapján van anyáknapja, igazán gyönyörű ajándékokat kaptam a lányoktól. Szonjácska egy tűpárnát varrt, benne levendula és gyapjú van, hozzá egy kis szív alakú rajzot, amit ki lehet nyitni. Bori pedig egy gyönyörű nemeznyakláncot készített (most már értem, miért volt minden délben szappanillat az autóban, amikor iskola után beszállt:). Nagyon tetszenek a színei, minden gyerek maga választotta ki, hogy milyen színű gyapjút szeretne nemezelni.

csütörtök, május 08, 2008

Most már természetesen az oviban is van tetű, csak ott nem nem Kopfläuse a neve, hanem Kinderläuse:)). Szonját mi kezeltük akkor, amikor Borinál találtunk és szerintem az ő hajában is volt egyetlenegy tetű, de soha nem viszketett neki, nincs egyetlen fehér tojás sem a hajszálain, szóval nem tudom, hogy ő is átesett-e már rajta. A család legkisebb és két legnagyobb tagja (eddig) biztosan megúszta, de ha Kinderläuse, akkor nem is érzem fenyegetve magam:).
Egy honlapon ezeket az alternatív kezelési módokat találtam, de felhívják a figyelmet arra, hogy nem teljesen biztonságos módszerek:
(mellesleg Ali szerint nem jó, hogy a waldorfban mindenki csak alternatív módszerekkel próbálkozik, mert így kiírthatatlan a közösségből. Szerintem itt sincs több, mint a szegedi oviban volt, csak ott ciki volt róla beszélni, ezt még ősszel leírtam, hogy az óvónők egyszerűen nem szóltak. amikor rákérdeztem, miért suttogva kell megtudnunk az ovi folyósóján, hogy tetű van az oviban, ez volt a válasz: "(öööö) csak annak szóltunk, akinek szokott lenni." Remek.
  1. Aloe vera-Extrakte
  2. Neem-Baum-Extrakte
  3. Niemöl - Teebaumöl
  4. Brennesseljauche (Nr. 1-4 ist besser zur Behandlung von Blattläusen (Hemiptera) geeignet)
  5. Natriumbicarbonat
  6. Mischung aus Lavendelöl mit Sonnenblumen-Öl für 20 min unter einer Wärmehaube
  7. Mosquito Spezial Läuse-Shampoo (Soja-Kokusöl-Gemisch s. yopi.de)
  8. Sabadillessig (hanfkorngroßer Samen eines in mexikanischen Höhenlagen wachsenden Zwiebelgewächs, Giftstoff: das Alkaloid Veratrin)
  9. RamifarnExtrakt (aus Tariacetum vulgare-Fam. Asteraceae--also kein Farn!)- giftig, früher gegen Würmer u. Läuse-Krätze eingesetzt)
  10. Sauna -Anwendung oder 45 min unter Schwebehaube bei 45° C.

kedd, május 06, 2008

Ma mindkét gyereknek "Waldtag"-ja volt, vagyis erdőben kirándultak. Ali ki is használta reggel a nagy autót, mert az egyik óvónénit minden reggel ő visszi az ovitól az erdőig (első két alkalommal útközben látta, hogy sétál, felvette, aztán már megbeszélték így, hogy célirányosan megy érte, mert nekünk úgyis pont útba esik az ovi az iskolába, erdőbe menet). Ezenkívül volt két hospitáló leendő óvónéni, plusz ugye a csajok. Hát így. 4 felnőtt és két gyerek.
Amikor délben hazajöttünk, a kullancsok miatt néztem a lányok nyakát, fülük mögött stb és erre Bori megszólalt:
"az enyémet nem kell átnézni. csak nem gondolod, hogy a tetvek után még kullancsok is fészkelnek a hajamba?!"

vasárnap, május 04, 2008

Tegnap mindkét nagymama megkért minket, hogy mutassuk meg az autót, úgyhogy nekik felteszem a képet. Végül nem ment olyan zökkenőmentesen a mégane eladása, mint terveztük, mert a győri dealer szerdán (200 ezerrel) kevesebbet akart adni, mint előtte többször (!) telefonon ígérte, úgy, hogy mindent tudott róla. hát nem szeretném az autókereskedőket szidni, de tudnám... Ali ezért szombaton elvitte Pestre, ahol egy debreceni delikvenssel beszélt meg találkát (mint utóbb kiderült, szintén dealer, bár mi végig azt hittük, magánszemély), és az előre megbeszélt összegért elvitte a kocsit, Ali vonattal jött haza (az előre megbeszélt összeg a győri "aaa" által beígért és végül rászánt összeg között volt félúton), ma reggel pedig elvonatozott Linz mellé az espace-ért és most már minden OK, a csere végleg megtörtént. A gyerekek szerint lehetne pirosabb, de hát nem válogathattunk és egyébként a valóságban sokkal sötétebb kék.
Mellesleg bő egy évvel fiatalabb, mint a régi autónk, de több km van benne. Magyarországon ezekkel a feltételekkel jelentősen drágábban tudtunk volna grand espace-t venni...

csütörtök, május 01, 2008

megtudtuk, hogy néz ki egy tetű...
Kb egy órával ezelőtt megállapítottuk, hogy Bori hajában tetű van, nagyon viszketett neki (hát ciki nagyon, de nem ma kezdődött, viszont tegnap, tegnapelőtt semmit nem láttunk benne, pedig néztem többször). Valószínűleg nem tudtam, mit és hogyan kell keresni, ráadásul olyan sokszor volt már tetűjárvány iskolában, óvodában és eddig szerencsére a mi lányainkat mindig elkerülte, azt hittem, ez már örökre így marad.
Ali éppen a lányok haját kezelte (szeptemberről maradt itthon gyógyszertári tetűírtószer), amikor csörgött a telefon: körtelefon, hogy tetű van az osztályban, mindenki hívja fel a névsorban következő gyerek szüleit és kezelje le a sajátját. Amikor tetűfésűvel átfésültem a hajukat, Szonjáéban is találtam.
Szeptemberben már volt egyszer tetűriadó, akkor egy anyuka írt nekem egy receptet (egy bp-i w. iskolából), most ideteszem, hogy ne keveredjen el (bár egyelőre nem próbáltuk ki, mert ősszel, amikor kaptam, már megmostuk a gyógyszertári samponnal a hajukat, most pedig az még maradt, ehhez pedig nincs mindenünk és ma minden zárva...):

Van olyan anyuka, aki 1-2 órát hagyja rajta, van aki egy egész éjszakát is és reggel mosnak hajat:
Hajtetüírtó olajkeverék:
  • 50 ml növényi olajban mandula, mogyoró, akár sima étolaj
  • 25 csepp rozmaring
  • 12 csepp levendula,
  • 12 csepp geránium és
  • 12 csepp eukaliptusz illóolajat jól elkeverni.
Száraz hajra alaposan felkenni, folpackkal körbetekerni a gyerek haját vagy régi típusú úszósapkát húzni rá, hogy az illóolajok jól átjárják a hajat, és egy-két órán át rajta hagyni. A hajmosásnál _nagyon fontos_, hogy először nagyon alaposan átsamponozzuk az egész hajat és csak aztán vizezzük, öblítsük le, mert ha először vizezünk, akkor nem fog lejönni az olaj semennyi samponnal sem.)