péntek, február 29, 2008

Tegnap Szonjának elszakadt a ruhája az oviban (talán fára mászott, szoknyában, mert nadrág + szoknya, így jár oviba, a nadrágot persze a szobában leveszi), az óvónő első dolga: elkérte a szakadt szoknyát, leült a gyerekek közé, megkereste a legmegfelelőbb színű cérnát és szépen megvarrta. Így a gyerekek is látták, hogy mit kell csinálni vele, Szonjának sem kellett szakadt ruhában hazajönnie és persze nekem sem volt vele dolgom:). Szeretem ezt az ovit.

szombat, február 23, 2008

Szonja és Bori számolgatnak, a két legérdekesebb feladvány:
Bori: Szonja, ha van 5 gyereked és 10 kutyád, hogy osztod el őket?
...
Szonja "kiszámolta" és nagyon örült, hogy ilyen szerencsés gyerekek is vannak a világban.

Szonja: ha van 10 gyereked és egy szamocád, azt hogy osztod el?
erre persze Bori mondta, hogy normális feladatokat találjon ki, mert ennek semmi értelme, de Szonja ezt válaszolta: igenis, van értelme, én tudom a megoldást, mindenkinek csak egy nagyon pici falat jut!

péntek, február 22, 2008

manóvarrás:) Panka és én nem vettünk benne részt, csak a két nagy (a tű befűzésében és a végén, a masni kötésénél segítettem).
Semmi nem kell hozzá, csak egy kb 2*10 cm-es filcdarab, félbehajtva, egyik felén összevarrva, gyapjúval "kitömve" és a nyakánál megkötve.

most hallom, hogy "manóznak": a rózsaszín manó a manótanítónéni, a többiek pedig a manóiskolás kismanók.

csütörtök, február 21, 2008

Az egy hét szünet nagyon jó hatással volt a lányokra, mert "leülepedett" a nyelvtudásuk:-) legalábbis ezen a héten csomószor hallom, hogy játék közben német nyelvi fordulatokat használnak, ahogyan látják/hallják a többi gyerektől. Ez viszonylag új és nagyon megnyugtató. Néhány napja Szonja kérdezte Boritól, mit jelent a "faul" Bori pedig azt felelte: "a tüchtig ellentéte". Szonja most épp németül (!) mesél Pankának, ahogy hallom. Mindenesetre tényleg javul a helyzet, mert Bori mostanában szokott szólni, ha nem érti a házi feladatot (nem az oszt.tanítónak, hanem a padtársának) és nagyon örül, hogy ilyenkor jó magyarázatokat kap. Azt mondta, hogy amikor Ronja, a barátnője kérdezi, hogy mit szeretne játszani az udvaron, még nem mindig tudja elmondani, de már van, hogy az is sikerül.
Szonja a héten többször elmondta, hogy mennyire zavarja, hogy nem tud beszélni, ma délben viszont az óvónő odajött hozzám, amikor mentem az oviba és mondta, hogy Szonja szerinte mindent ért, egyre többet beszél (kb. ott tart, mint Panka a magyarban:). Öten vannak a csoportban, akik szeptembertől iskolások lesznek, az óvónő azt mondta, pontosan úgy ért minden feladatot, mint a többi 4 "Sonnenkind". Azt már sokszor írtam, hogy az óvónő minden délelőtt bábozik a gyerekeknek, napokig ugyanazt a mesét, mostanában mindig segít neki egy Sonnenkind is, azt mondta, Szonja nagyon ügyes. Szerencsére azért olyan nincs, hogy ne akarna oviba menni, de néha amikor megy, akkor mondja, hogy nem szívesen teszi, persze olyan nagyon nem aggaszt, mert délben mindig vidám, amikor megyek érte, sőt szólt is, hogy mindig Boriért menjek először, hogy ő tudjon még sokat játszani az udvaron.

kedd, február 19, 2008

Panka már nem csak a lábára húz mindent, mint eddig, most már tökéletesen látja, mi hova illik, de a méretekkel még vannak problémái:)
Ebben a faládában tartjuk a babaruhákat, Panka pedig néha belemászik öltözködni....

szerda, február 13, 2008

Szeretném tudni, hogy egy óvodában a gyerek érdeke hol áll az ovi és az óvónők érdekeihez viszonyítva a sorban, mert nekem úgy tűnik, hogy Szegeden a lányok régi ovijában sajnos a sor legvégén.
Amikor Szonját beirattuk az óvodába, a leendő szülők első szülői megbeszélése máris kisebb veszekedéssel kezdődött, mert kiderült, hogy több gyereket vettek fel, mint amennyit lehetett volna, a vezető óvónő nagyon egyszerűen megoldotta, a kiscsoportból (maci) a legnagyobbakat áttette a középsőbe (csiga), az újak közül pedig a legnagyobbak automatikusan nem az új kiscsoportban (csiperke) kezdtek volna, hanem a maciban. Remélem, világos, csak első pillantásra ilyen bonyolult.
A szülőin a vita abból fakadt, hogy volt szülő, aki úgy gondolta, hogy az ő gyereke nem egy összeszokott közösségben akar kezdeni, hanem a többi kicsivel és különben is ő óvónőt választott, nem óvodát, a vezető óvónőnek pedig nincs joga bútorként pakolgatni a gyerekét. Erre én mondtam, hogy Szonjának teljesen mindegy, hol van, szóval tegyék csak a maciba nyugodtan. Szerintem jó döntés volt, nagyon kedves óvónénik voltak a maci csoportban. Persze azt is hozzá kell tennem, hogy Bori csoportja (csiga) volt a viszonyítási alap, ahol a vezető óvónő volt az egyik óvónéni, és mindennapos esemény volt pl., hogy a dadus néni vigyázott a gyerekekre, mert neki dolga volt (szerintem az is mutatja a lehetetlen helyzetet, hogy Boriéknak 4 év alatt 4 dadusnénijük volt, az elsőt Bori annyira szerette, hogy sokáig tartottuk vele a kapcsolatot. ő is és a következő dadusnéni is a lehetetlen teher, a feszült hangulat és a bánásmód miatt ment el de nem is kérdés, hogy a dadusnénik egy átlagos oviban nem váltogatják egymást ilyen gyakran). Szóval az óvónénik alvásidőben kávét iszogattak, sütit eszegettek rendszeresen a csoportszobában (sőt, még mondták is a gyerekeknek a gesztenyepüréjüket majszolva, hogy fűrészpor:/. Ha főzelék volt, ők pizzát rendeltek maguknak, ott, a gyerekek előtt ették meg és alvásidőben volt, hogy az óvónő gyereke ott, kislámpánál írta a háziját. Sorolhatnám, ha lenne türelmem, mert hihetetlen sok borzalom volt. Mi mindig azt mondjuk Alival, hogy többek között Ildikónak, a vezető óvónőnek köszönhetjük, hogy a waldorfba kerültünk végül, mert ő vette el a kedvünket minden állami iskolától, óvodától. Szörnyűségek voltak, pedig Bori nem nevezhető egy problémás gyereknek, ez biztos!
Mellesleg sokszor hasonlítja össze az itteni konfliktuskezelést az ottanival, ahol kiabáltak a rossz gyerekekkel, majd látványosan, megalázva büntibe küldték őket, de volt olyan is, hogy a gyereknek egyedül fent kellett maradnia, amíg a többiek az udvaron játszottak. ehhez képest itt az a büntetés, hogy pl. az udvaron a tanítóval beszélget az, aki "rossz volt", ahelyett, hogy fára mászna, vagy segít elpakolni, ilyesmi. Tény, hogy a pedagógus részéről nagyobb a feladat...
Boriék csoportja gyerekmegőrző volt a macihoz képest, ahol úszni járhattak a gyerekek, koncertre mentek, kirándulni stb. mintha két külön ovi lett volna.
Ezen mondjuk túltettük magunkat. Szeretnénk elfelejteni őket (mellesleg volt olyan anyuka is, aki annak ellenére, hogy a nagyobb gyereke az oviba jár, nem vitte a kisebbet a mostani kiscsoportba a vezető óvónőhöz, hanem két gyereket két helyre hord, de még az ilyen apróságok sem szúrnak senkinek szemet. Az is tény, hogy többen elmentek más oviba a csiga csoportból az óvónő miatt, de még ez sem zavar senkit).
Amit viszont ma reggel olvastam, végképp elszomorított: a maci csoportban 2 óvónő kezdett. Az egyik kiscsoport végén elment, mi nem is ismertük, mert Szonja később csatlakozott hozzájuk. Most, februárban úgy dönt az a gyeden lévő óvónő, akinek a helyén volt A. (eddig az egyetlen biztos, állandó pont a gyerek számára az oviban), hogy a gyereke kétéves, ő bizony visszajön dolgozni, a munkáját (állítólag bevált szokás szerint) szabadnapokkal kezdi, így az egyik óvónőből munkanélküli lesz, a másik pedig kettő helyett dolgozik. A gyerekek még kb 3 hónapot járnak oviba, mert utána mind iskolába mennek szeptembertől. Természetesen még soha nem találkoztak vele, vagyis miután kiveszi a szabadságát, lesz kb két hónapja arra, hogy nagyjából megismerje, majd szépen elballagtassa a csoportot.
Hogy lehetséges az, hogy az ovis éveik alatt egyetlen olyan óvónőjük sem volt, aki végig velük lett volna???? Ha pl. A. maradna a tanév végéig, akkor lenne...
Még a szobájuk sem volt végig ugyanaz, mert az utolsó évre két csoportnak cserélnie kellett (csiperke, maci), valami megmagyarázatlan belső okok miatt a szülők tiltakozása ellenére, a vezető óvónő utasítása alapján. Nem, nem a vezető óvónő kezdett új szobában az új kiscsoporttal, hanem felküldte a csiperkét az emeletre, leküldte a macit a földszintre, egyszerűbb volt 4 óvónőt, két dadusnénit és 50 gyereket átpakolni, mint neki új csoporttal új helyen kezdeni. Megmagyarázni nehezebb...
Hát ennyire nem számít semmit a gyerekek érdeke?
Itt, a w. oviban úgy tapasztaljuk, hogy csak az számít és semmi más.

vasárnap, február 10, 2008

Síszünet van az óvodában és az iskolában egy hétig. A csajok mindhárman Nagyinál nyaralnak ezalatt. Jó, hogy van skype, mert sokat tudunk beszélni, azt mondták, nagyon jól érzik magukat, még Panka is, bár ő ezt éppen nem mondta:)
Örülök, hogy ott mindig történik velük valami jó és annak is nagyon örülök, hogy amikor egy tévés házba kerülnek, akkor sem akarnak folyton a tévé előtt ülni. Nekünk sok éve nincsen tévénk és örömmel látom itt Bécsben is, hogy ez nem ritka, legalábbis az ismerőseink nem néznek tévét, de a szomszédunknak akkora nagy tévéje van egy (ahhoz képest legalábbis) kicsi szobában, hogy még mi is bőven jól látjuk/látnánk, ha néznénk és egész nap megy. Reggeltől nem tudom meddig, de legalább amíg mi ébren vagyunk. Az étkezőnk egyik fala padlótól plafonig ablak, szóval ha akarjuk, ha nem, látjuk (hallani szerencsére nem halljuk)...

péntek, február 08, 2008

Boriék ezt a fejpántot csinálták kézimunkaórán. Maga a pánt újjkötéssel készült, a végén pedig filcből mindenki olyan díszt vágott és varrt rá magának, amilyet akart. Az újjkötésről itt egy videó.
Most manókat varrnak filcből, de aki akar, az köt az új (saját készítésű) kötőtűkkel.
Mindenkinek el kell végeznie minden kézimunkát, de minden gyerek eldöntheti, hogy az adott napon mit szeretne: kötni vagy varrni.

kedd, február 05, 2008

Tegnap délután, amíg Panka aludt, nemezeltünk. (faliképet)
Szonja:Bori:

hétfő, február 04, 2008

holnap farsang lesz az oviban és az isiben.
Képek a főpróbáról:)
egy jótündér (a szárnyat nem én varrtam, csak a ruhát)
és egy indiánlány. A parókát (amikor megtudta, hogy Szonja mire készül:) az alsó szomszéd adta...
Szonjáéknál ma babafarsang volt, mindenki vitte a kedvenc babáját, a babák mondták az asztali áldást, megterítettek nekik, ettek kuglófot, énekeltek, játszottak, és persze minden baba kapott az óvónőktől valami farsangi fejdíszt is:-)
A csokis kuglófot természetesen reggel együtt sütötték az óvónők és a gyerekek. Ez is fantasztikus ebben az oviban, hogy minden van a csoportszobában (a valóságban nem is szoba, hanem igazi kis lakás, ajtók nélküli egymásba nyíló helyiségekkel). A "konyhában" egy nagy asztal körül lehet sürögni-forogni, van sütő, mosogató stb. így nem kész termékeket kapnak, hanem a teljes folyamatot látják. Az óvónők egyébként pont úgy vasalnak, varrnak, kötnek, horgolnak a gyerekek mellett, mint otthon az anyukák...
Szonja babája eleve beöltözött hercegnőnek, úgy ment óvodába:
az óvónéniktől pedig ezt a virágos fejpánot kérte neki Szonja:

szombat, február 02, 2008

Borival ma délután az iskolában voltam, az egyik kézimunkaszobában furulyatartót nemezeltünk (izomlázam van), a kézimukatanár (aki még szülőtárs is), elmondta, hogy általában a tartó szája felé halványodnak a színek, lefelé az aljához pedig egyre sötétebbek, de természetesen minden gyerekre rábízza a forma- és színválasztást (rengeteg szín volt. gyönyörű), a szülők dolga pedig csak a testi erő biztosítása, így akik apukákkal jöttek, nagyon jól jártak. Egy kb 40*40cm-es lapot nemezeltünk, ebből majd a gyerekek megfelelő méretet vágnak, kézimunkaórán összevarrják és így már hozhatják haza a furulyájukat.

Tegnap főztem, szóltam Szonjának, hogy hozza oda a sajtot, kinyitotta a hűtőt, erre Panka odarohant, bedugta a fejét és kiabált: "hol vagy? sajt?". Este elmentünk Soronba, amíg mi a dolgunkat intéztük, rájuk Ali nagymamája vigyázott és néztek a tévében valami operett műsort (állítólag a gyerekeket annyira lenyűgözte, hogy még mesére sem akartak átkapcsolni), és ma ebédnél Szonja hirtelen elkezdte énekelni, hogy "én úgy szeretek részeg lenni........" (folytatta is).
Mi közben jókat mulatunk rajtuk.
Borika mostanában mindennel nagyon kritikus, pl ha mese közben azt mondom, hogy a világ végére, akkor közbeszól, hogy a világnak nincs is vége és hasonlóképpen minden mesefordulattal. Remélem, átmeneti hangulatingadozás, egyébként szinte nincs olyan nap, hogy ne mondaná el, mennyire szeret ide járni iskolába és nem akar innen SEHOVA elmenni, mert sokkal jobb barátai vannak, mint az oviban voltak.