hétfő, december 01, 2008

Bár főleg Juli körül zajlik az életünk mostanában, azért egy csomó érdekes dolog történik nem csak itthon, hanem az iskolában is. Először is Borinak elkészült az ugrókötele, gyönyörű lett és persze folyton ugrál (mint az osztályukban minden gyerek). előre-hátra, egy lábbal-két lábbal, kötéllel vagy a sálával, ami épp kéznél van... A kitartó gyakorlás eredményeként már nagyon ügyes. A sárga plusz kötél "nehezékként" van benne a közepén, hogy jobb legyen a lendület. (szerintem zseniális:). Most labdahálót horgolnak.

Hétvégén volt az adventi bazár, szerettem volna írni róla, de természetesen nem sok időm jut mostanában ilyesmire. Nagyi szombat reggel ment haza, így Alival péntek este még elmentünk az iskolába, gyönyörködni a bazárban, szombaton csak ő volt a csajokkal, közben Szonját délután egy szülinapi buliba vitte, este fáradtan jöttek haza mind.
Az iskola több, mint 40 éves, így már komoly hagyománya van a bazárnak, sokan jönnek olyanok is, akiknek semmi kötődésük nincs a waldorfhoz, hiszen van ott minden: rengeteg kézműves portéka, antikvárium, az udvaron kolbászsütögetés, van orosz teaház, bécsi kávéház, a tanárok cukrozott mandulát sütnek a folyosón, gyerekek gyerekeknek árulják zsetonokért a maguk készítette apróságokat, a nyolcadikosok kötött zoknikért nehezebb sorsú gyerekeknek gyűjtenek pénzt stb... Hihetetlen gyönyörű és hangulatos az egész iskola. Akkora a tömeg, hogy a bazár idejére még forgalomváltozás is van az iskola környékén).
A büfé úgy működik, hogy aki teheti, az süt valamit, vagy visz gyümölcslevet, kencét a szendvicsekre, esetleg szemes kávét, de semmi nem kötelező. Mi sütöttünk egy kenyeret és egy mákos sütit, ezért járt 2 jegy, amit bármilyen ételre/italra be lehetett cserélni. Egyébként megéri ott enni, inni, mert minden finomság egységáron 1 euro.
Az osztályok készítenek fejenként 4-5 apróságot, amiből egyet hazahozhatnak, a többi a bazárban talál gazdára. Szonjáék gyapjúangyalokat készítettek, Boriék pedig félbevágott mákgubóba viaszgyurmából betlehemet formáztak és egy aranyszálra kötötték, gyönyörű karácsonyfadísz lett belőle.A gyerekek barkácsolhatnak mindenfélét, süthetnek mézeskalácsot, van euritmiabemutató, tanári kórus, az óvónők pedig 2 óránként bemutatnak valami bábelőadást, idén a Holle anyót bábozták. (Ha valakit érdekel, milyen a waldorf ovikban a bábszínház, kb. így kell elképzelni, a képekre klikkelve két részletben lehet megnézni. a lányok szerint az iskolai jobb volt, mint ez a Holle anyó, amit véletlenül találtam az interneten:)).
Bori és Ali egy gyönyörű manóvárat épített a bazárban és még három kicsi manót is faragtak hozzá. Szerintem annyira klassz, hogy ilyen sok mindent csinálnak az iskolában...

3 megjegyzés:

KAnya írta...

Hát, ez tényleg szuper, nálunk is most lesz, nagyjából így, mint nálatok. Én bablevest és szendvicseket viszek a büfébe árulni és a mi osztályunk csinálja a teaházat.
És ez az ugrókötél! Szuper ötlet, ha nem bánod, beajánlom a tanítónéninknek!
Kok olyan hosszú madzagot kettős körmöcskézett, hogy manósityak lett belőle:-)

panka írta...

Nagyon boldog névnapot kívánunk Borinak!

nyagi írta...

Panka,
köszönjük:) kicsit lassú a reakcióidőm, de én is hasonlóan a kicsi Borikának:)

Kata,
nekem fogalmam sincs, milyen technikával készült ám a kötél, de nagyon klassz az biztos:D
Az én gyerekeimnek (a kitartó Bori lányommal együtt - azt hiszem, körmöcskével 20 centi lehet a rekordjuk:)...