vasárnap, augusztus 03, 2008

A varrás nagyon jó dolog. ülni a gép előtt, gondolkozni és és megformálni egy babát vagy akármi mást, most éppen krétatartót Szonjának (szerencsés vagyok, hogy ezt csinálhatom, a családom talán kevésbé, mert folyton anyagokat, gyapjúkat kell kerülgetniük, persze, ha tudnék jobban ügyelni a rendre, ők is szerencsések lennének:).
A krétatartó varrása közben az idő múlásán gondolkodtam. Azon, hogy nemsokára hatan leszünk. Azon, hogy Mohácson senkin nem láttam az "öregedés" jeleit, ami megnyugtató volt. Azon, hogy Szonja iskolába megy... Borinál egyértelmű volt, ő nagyon "készen volt" az iskolára, Szonjáról nem tudom elképzelni, hogy hazajön, előveszi a krétatartót és neki áll házi feladatot csinálni... meglepett a szolíd színválasztása, azt hittem, a legvadabb, legszínesebb anyagot választja ki, erre ő előhúzta a kupacból a legkevésbé színes, legegyszerűbb anyagot. Nagyon örült neki, a kész krétatartót gondosan feltekerte és betette a hétvégén szerzett iskolatáskájába, amit beállított az asztal alá, pont úgy, mint Bori szokta a sajátját. Aztán jött Panka és mutatta, hogy neki miből varrjak krétatartót, majd felvette a hátára az iskolatáskát. Panka is nagylány, már éjjel sem használ pelenkát, de az iskola szerencsére még messze van:). Nekem épp elég lesz megszoknom a gondolatot, hogy már két iskolás nagylányom lesz, de szerencsére Szonja nagyon várja már...

4 megjegyzés:

kat írta...

Szépet választott, visszafogottan lányos:)
Nekem is most volt elsős a legnagyobb, és most lesz elsős a középső, ezért nagyon is megértem az aggodalmaidat (vajon tényleg érett-e rá már a középső? már két iskolás gyerekem lesz, úristen.. stb. stb.)
Fiaméknak egységes krétatartója van, mindenkinek egyforma, amit együtt varrtunk anyukák a suliban egy délután. Lányoméknál még nem tudom hogy lesz. Ő azt hiszem nagyon boldog lenne, ha választhatna anyagot. Persze azt nem tudom, hogy én meg tudnám-e ilyen szépre csinálni, valószínűleg nem, mert nem tudok géppel varrni sajnos.

nyagi írta...

Kat,
alapból nálunk ez a szülő feladata, a leendő osztálytanító odaadja a szabásmintát a szülőknek a krétatartóhoz és a kézimunkatáskához (aminek a kötőtűk miatt fontos a mérete). Van, aki nem tudja megvarrni, mert pl. nincs gépe, az kér segítséget, de szerintem jó ötlet, hogy mindenkinek más színű, bár hallottam már több helyről az egyformát is, biztos annak is van oka.
A "tényleg érett-e már rá a középső" mondathoz az is hozzátartozik, hogy Bori évvesztes, ő már 7 elmúlt, mire iskolába ment, Szonja 6 múlt tavasszal. Iskolakezdés szempontjából ez 10 hónap különbség.
Egyébként te nem szoktál olyat érezni, hogy a középső gyerek kicsit beszorul a legnagyobb és a legkisebb közé? Nem tudom, te hogy érzed a negyedikkel a pocakban, de én azt remélem, így lesz majd köztük igazán egyensúly:)

kat írta...

Nálunk is ez a helyzet, hogy Dani már 7 elmúlt, mire suliba ment, mert bár nem volt évvesztes, mégis maradt még egy évet az oviban. (2000 májusi). Sári meg december végén lesz csak hét, igaz, valamivel kevesebb a különbség, mint nálatok, de azért ez a kicsit több, mint fél év is sokat számít még ebben a korban.
Régebben kicsit éreztem Sárin a "középső gyerek szindrómát", de mára ez már eléggé elmúlt, mert olyan kicsi a korkülönbség a három gyerek között, hogy teljesen összenőttek. A középső és a legkisebb között is alig több, mint egy év van (16 hó).
Így a negyedik baba születésével inkább olyan érzésem van, hogy fel fog borulni ez a jó kis egyensúly, mert a többiek már olyan nagyok lesznek, és ő meg egyedül picike... a harmadik és a negyedik között nálunk majdnem 6 év lesz a korkülönbség.

malyvacsiga írta...

Ági, utólagos engedélyeddel feltettem a krétatartó-varró instrukcióidat a most induló első osztályunk levelezőlistájára, hogy az új szülőknek legyen támpontja, mert nálunk nem közös varrás lesz.