kedd, június 03, 2008

Tegnap Bori nagyon boldogan jött hazafelé az iskolából: megkapták az első olvasókönyvet! Ez náluk nagy dolog, hiszen nincsenek könyveik, ők maguk készítik majd a későbbi évfolyamokban is a könyveket (ezt most az osztálytanító "szerkesztette" és egy ezzel foglalkozó szülő fűzte össze a gyerekeknek). A "könyvben" nyomtatott betűkkel versek, rövidebb mesék vannak összegyűjtve, amiket a tanév során tanultak, vagyis csupa ismerős szöveg. Nagyon büszke volt rá, nagy dolognak érzi.
Én is megállapítottam, hogy milyen nagyok a gyerekeim, én éppen nem az olvasókönyv miatt, hanem, mert a táskapostával hozott haza egy levelet, amiben kitöltendő papírok voltak: le kellett írnunk, hogy a következő tanévben az iskolás gyerekeink (te jó ég, már kettő lesz:) mivel mennek iskolába és mivel jönnek haza. Mi úgy döntöttünk, hogy reggel autóval, délben tömegközlekednek egyedül (vagyis ketten), villamos, egy átszállással. Le kellett írni a konkrét útvonalat, az átszállást, a vonalak számát stb. Eddig könnyű volt azt gondolni, hogy majd hazavillamosoznak, de most, hogy tegnap este ezt le is írtam, megijedtem egy kicsit. Ali szerint hülye vagyok, hogy parázom, minden rendben lesz az önálló tömegközlekedéssel, de én már előre izgulok... (hát ilyenek az anyukák;) szerintem nem én vagyok az egyetlen...)
*
Kaptunk egy barátnőmtől (a csajok fiúbarátainak az anyukájától:) egy cd-t, amin fényképek vannak, Szonja régi ovis csoportjának a képei, néztük őket, és az utolsó évben, amikor ő már nem járt oda, az egyik képsorozaton szörpöt töltöttek poharakba, erre Szonja felkiált:
"nézzétek, itt biztos valami Fest volt":D

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ó, az első olvasókönyv, az nálunk is nagyon szép élmény volt. Hogy végre valami nagyon jót is mondjak a mi sulinkról: a szülők festettek egy-egy könyvborító méretű festményt a gyerekeiknek,én a saját "jelemet" csempésztem bele Sáriéba, és azt nyomtatta ki a nyomda a könyvre. Tehát minden gyerkőcén a saját anyukája, apukája könyvborító festményével. Nagyon szeretem, most is híven őrizzük... remek meséket, verseket válogatott bele Zsuzsi néni. Puszi:ancsa

kat írta...

Nekünk is éppen most sokszorosítják az olvasókönyvet. Már megnézegethettük a legutóbbi szülői esten, nagyon szép lesz.
Alig várom, hogy megkapják a fiamék:)

ja, és örülök, hogy olvastad a blogomat:) én már régóta olvasód vagyok:)

nyagi írta...

Ancsa, ez nagyon szép! Itt minimál-kiadásban kapták, és így is nagy a boldogság, pedig milyen szép, ha a szülők is benne vannak.

Kat, nálatok milyen az olcasókönyv?

idrah írta...

De jó ez az olvasókönyv dolog!!!! Sajna nálunk ilyesmiről nem esett szó, gondolom, akkor nem is lesz :-(...

Ági! Én is parázós anyuka vagyok :-). Ákos csak a 300 méternyire lévő iskolába megy egyedül, és nem mondhatom azt, hogy izgulás nélkül engedem reggelenként útjára...

nyagi írta...

300 méter? jaj, az nagyon jó... én már akkor is örülnék, ha nem lenne az a fránya átszállás:/ de most minden délben ébresztenem kell Pankát, hogy délben az iskola, majd az óvoda előtt legyünk. Na, ez még egy újszülöttel... kicsit sok lenne szerintem. Télen, sapka-sál, nagykabátban időre rohanni.
Amúgy sokan közlekednek egyedül az osztályban.

Könyv, az lesz nálatok is, mint látod, itt sem siette el az osztálytanító:DD még 3 hét van a suliból.

Indianyó írta...

Minden olvasókönyről kérek szépen képeket a megfelelő blogokba :-)))

És én is parázós anyuka vagyok, úgyhogy nagyon megértem ezt a villamosozás maitti aggódást.