péntek, március 14, 2008

Tegnap szülői est volt az oviban, szeptember óta a második. (Az iskolában eddig 3 volt, mindig este nyolckor kezdődnek, amikor elvileg a gyerekek már lefekszenek, hát a mieink persze olyankor még sajnos messze nem).
Mivel van több új gyerek is a csoportban, egy gyors bemutatkozáson elmondtam, hogy az én gyerekem az, aki szerintem még nem nagyon szokott beszélni, de szerencsére több anyuka is azonnal rácáfolt, illetve az óvónénik is nagyon elégedettek voltak a nyelvi fejlődésével, azt mondták, szépen beszél és egyre többet.
A legfontosabb információ az volt, hogy a szünet után egészen az ovi végéig minden kedden "Waldtag" lesz a délelőtti óvóda helyett, ami azt jelenti, hogy nem oviba kell vinni a gyerekeket, hanem egy erdőbe, hátizsákkal, piknikkel, ahol kirándulnak, felfedezik a tavaszt, a nyarat (mindig ugyanaz az útvonal, mert ez a ritmikus ismétlődés nagyon fontos), onnan pedig helyi járatú busszal mennek vissza délben az oviba. 19 gyerek és két óvónő. Az egyik elől megy, a másik hátul és közöttük a gyerekek szaladgálhatnak szabadon előre-hátra. Időjárástól független program, esőben is mennek! Ha nagyon esik, akkor legfeljebb csak buszoznak egy jót, ahogy az óvőnéni mondta.
Ezenkívül még szó volt arról, hogy hétfőnként euritmia tanár jár az oviba, szerdán, pénteken egy kézimunkatanár-w.óvónő, aki nem kötelező programban, de kézimunkázik azokkal a gyerekekkel, akik szeretnék. A Sonnenkinder Stunde az erdei séták miatt szerdán lesz. Ez az a foglalkozás, amikor a kisebbek irigykedő pillantásától kísérve a nagy Sonnenkinder-ek elmennek egy külön szobába az óvónénivel, ahol meghallgatnak egy mesét, amit azután le is rajzolnak (pl. eddig Békakirály, Rapunzel...) és báboznak, babzsákoznak, énekelnek. Az iskolába készülő gyerekeknek feladatuk is van: tarisznyát készítenek maguknak, szövik, a pántot pedig körmöcskével készítik hozzá, ezt mindenki akkor teszi, amikor úgy tartja a kedve, a kitartás fontos az iskolaérettség szempontjából - a pánthoz meglehetősen hosszú "kígyót" kell körmöcskézni. Szonja a szövéssel jól halad, de a körmöcskét mindig feladja, mert nincs hozzá türelme, nem nevezném kifejezetten kitartónak, főleg, ha összehasonlítom Borival....
Vicces volt, hogy az egyik új kisfiú azt mesélte otthon, hogy ebben az oviban kötelező megtanulni egy halom idegen nyelvet, mert amikor elkezdett járni, akkor a "Jákob bácsi" című éneket énekelték reggelente, németül, franciául, angolul és volt, hogy Szonja még magyarul is próbálta megtanítani az óvónőknek. Ezenkívül van egy román-német nyelvű testvérpár, egy spanyol-német kétnyelvű kisfiú és egy olasz-német kétnyelvű kislány (az óvónénik Szonját is kétnyelvűként említették:)). Enzo pedig azt a tanulságot szűrte le, hogy itt idegen nyelveket tanítanak a gyerekeknek, méghozzá sokat...

1 megjegyzés:

malyvacsiga írta...

Waldtag: :-)
Ez nagyon tetszik. Irígykedek, nagyon. Mert elvileg nálunk is meg lehetne valósítani, dehát...
Na, majd ha Timó ovis lesz, felvetem és nyomom is egy kicsit. De az még odébb van.