hétfő, december 24, 2007

ez a gyönyörű aranyvessző a mi Borbála-águnk, életben nagyon szép színű...

5 megjegyzés:

szilvi írta...

Milyen szép ez a tündérház, bámulatosan ügyesek vagytok!

Nyerges Ágnes írta...

Szia Szilvi, köszi:-)) A fát még a szőregi udvarunkból csempésztük hozzá, az öröm igazán nagy volt! Én is láttam Abigél babáját (Tündér Lonka?), ő is nagyon-nagyon gyönyörű lett:-)

szilvi írta...

És tudták, hogy onnan van a fa? Nálatok ki hozza az ajándékokat? És ez, gondolom, közös ajándék, igaz? Ebből a szempontból igen jó, hogy közel vannak egymáshoz és egyneműek. Nálunk max. egy-egy társas szokott ma már közös lenni. (Most pl. Scrabble-t kaptak közösen.)

indianyo írta...

ÓÓÓ de szép ajándékok, de szép gyerekek, de szép öröm! A babák is most érkeztek? Dróttal merevitettek?

Nyerges Ágnes írta...

Indianyó, Szilvi, köszönjük:-)
A babák is most érkeztek a házzal együtt, egy-egy baba és egy-egy faállatka a közös házba, mert minden évben érkezik egy közös ajándék és egy kis személyes apróság. A közös ajándék mindig otthon készül (pl. baba, báb-paraván, sütő, etetőszék, ágy a babákbak), idén ez a ház. Már ősszel tudtuk, hogy ezt szeretnénk, ezért hoztunk otthonról fát hozzá titokban. Nálunk az angyalkák hozzák a karácsonyfát, (a mézeskalácsokat együtt sütjük és kikészítjük nekik, hogy tegyék fel azokat is:), az ajándékot a kis Jézus hozza azalatt, amíg ők betlehemet néznek a templomban. Szóval csak mi tudjuk az eredetét, de ez pont elég:-)
A kisbabák drótosak és sajnos nem én készítettem őket. Az, hogy csak lányaink vannak és Bori, Szonja ráadásul ennyire közel egymáshoz, az nagyon megkönnyíti ám a dolgunkat:-))
(hű de hosszúra sikerült).